Kastéllyá alakult egykori erősség – a pápai Esterházy-kastély

Pápa, a barokk emlékeket őrző kisváros a Dunántúl északi részén fekszik a Bakony és a Kisalföld találkozásánál. A barokk korban kialakított utca- és térszerkezetét ma is döntően meghatározza a tengelyében uralkodó Esterházy-kastély.

A kastéllyá átépített pápai vár, Fotó: Mayer Jácint

A kastély épülete nem előzmény nélküli, alapját a Garaiak által 15. század első felében emelt vár szolgáltatja. A 16. század folyamán az erősséget olaszbástyás rendszerré korszerűsítik, melynek a védelmi határait a Tapolca-patak és a Bakony-ér által felduzzasztott mocsaras-tavas vízfelület, megerősített árokrendszer és városerődítés képezte. A várnak a török hódoltság terjeszkedése, Buda (1541) és Székesfehérvár (1543) eleste után nőtt meg a jelentősége.  A század közepétől Pápa, a Bécs előtti védvonal részeként, a vidék egyik meghatározó végvára volt, ahol több török ostrom is kudarcot vallott. Ennek ellenére a vár kétszer mégis török kézre került: először a tizenöt éves háború során három évre 1594 és 1597 között, majd a Bécs elleni utolsó hadjárat során 1683-ban másfél hónapra. Közben 1600-ban is elszenvedett egy kéthónapos ostromot a császári seregektől is, amikor a zsold elmaradása miatt fellázadt vallon katonák átvették a vár feletti uralmat és a török kezére akarták játszani. A Rákóczi-szabadságharc alatt sokszor cserél gazdát az immáron már elavultnak számító egykori erősség, melyet komolyabb harcok nélkül viszont annál komolyabb pusztítások után adnak át egymásnak a szemben álló felek.

Barokk teázás, Fotó: Mayer Jácint

A szatmári béke után már valóban a béke évei következtek és a város gyors szépülésnek és fejlődésnek indult. Esterházy Ferenc, aki a 17. század közepén lett Pápa ura, egy igen monumentális rezidenciát terveztetett a katonai funkcióját elveszítő vár helyére, mely fő vonalakban 1739 és 1754 között öltött alakot, az eredeti nagyszabású elképzelésekhez képest egyszerűsített változatban. Formája nem szabályos, felső nézetből egy ferdeszárú U betűre hasonlít, és egyemeletes barokk stílusú kivitelével a versailles-i kastélytípushoz sorolhatjuk. Az épület parkra néző főszárnya íves oromzattal záruló közép – és sarokrizalittal tagolt. Az oromzaton látható az Esterházy-címer, a két szárny pedig manzárdtetős sarokrizalitokkal végződik. Az épületegyüttes középső szárnyában lettek kialakítva a reprezentációs helyiségek, míg az oldalszárnyakban lévő vendéglakosztályok mellett a nyugati részben volt a tulajdonos magánlakosztálya. Ez időtájt készült el az új kastélykápolna, amit a barokk művészetben szokatlan módon az emeleti lakószobák sorába illesztettek. A főúri rezidencia barokk-rokokó enteriőrjeivel pedig a legpazarabbul berendezett kastélyaink sorába tartozott egészen a második világháborúig. 1771-ben csapolták le a mai Tókertváros helyén hullámzó mocsaras tavat, amely lehetővé tette a kastélykert angolparkhoz hasonló kialakítását, majd később a tókerti városrész létrejöttét. 1945 után a pusztulás évei következtek, melyet elsősorban a szovjet Vörös Hadsereg követett el az épület megrongálásával és a berendezési tárgyak tönkretételével. Felújítása a rendszerváltás környékétől folyamatosnak volt mondható, napjainkra pedig egy teljesen megújult kastéllyal találkozhat a látogató.

A várkápolna, Fotó: Mayer Jácint

Az Esterházy-kastély 30 percenként induló tárlatvezetései bepillantást nyújthatnak a barokk főúri élet hétköznapjaiba, melynek során a helyreállított, díszes termeket a munkatársak korhű ruházatban mutatják be. A főúri enteriőr terek mellett a vezetés része a város történetéről szóló film, a kastély kápolnájának megtekintése és egy kisebb marionett bábszínházi előadás is mindez összesen 45 perc terjedelemben.

Barokk bemutató, Fotó: Mayer Jácint

Érdemes elolvasniBemutatjuk a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyt, a béke szigetét

A gazdag város egész napos programra ajánlott a római katolikus nagytemplom, a ferences templom, a tekintélyes református hagyatékok, a Kékfestő Múzeum meglátogatásával, a gyógyfürdő és a borturizmus összehangolásával.

Szalon, Fotó: Mayer Jácint